A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: karácsony. Összes bejegyzés megjelenítése

2017. október 4., szerda

Karácsonyi kézműves díszek

Bár még messzinek tűnik a karácsony, van, aki már most szorgosan készülődik, tűz, varr, hímez, díszít... Ginának két évvel ezelőtt készítettem levendulás esküvői meghívót, nemrégen pedig albumborítót szerkesztettem az esküvői képekhez. Meglepetésemre és nagy örömömre gyönyörű szép filcdíszek érkeztek a postával, melyeket Gina saját kezűleg készít. Gondolatban már felakasztottam őket mind a karácsonyfánkra. Nagyon szeretem a kézműves karácsonyfa díszeket, legyen az kartonból, viaszból, textilből, mézeskalácsból vagy termésből...!
Azóta is sok szív, csillag, gömb került ki Gina tűje alól, aki szabadidejében, sokszor éjszaka is varr. Küldött róluk néhány fotót, szívesen megosztom Veletek. Akinek megtetszettek, a lolobrigida1@gmail.com címen érdeklődhet.
 
 



2013. december 19., csütörtök

Advent

„Jövő minden reményét ringatom,
Mint a vihart és fészket a falomb.
Így állok örök békességbe már
S az Istent várom, aki földre száll.”
Juhász Gyula


„Istenünk könyörülő irgalmáért,
amellyel meglátogat minket a felkelő fény a magasságból,
hogy világítson azoknak, akik sötétségben
s a halál árnyékában lakoznak,
hogy ráigazítsa lábunkat a békesség útjára.”
(Lk 1,78-79)

2012. december 11., kedd

Karácsony előtt...

Már hó szitál a fenyvesek között és
korán beálló esték fénye ég,
oly mély a csend és én úgy készülődöm
ujjongó szívvel, Istenem, feléd.

(Szent-Gály Kata)




Családom és barátaink kedvéért terveztem ezt a karácsonyi képeslapot, néhány esküvői meghívókból "megmaradt" csipke-motívum felhasználásával.
Kicsit a magam örömére is, a tervezgetés közben felidézendő mindazt, amit a karácsony jelent:

Fehér föld, szürke ég, a láthatáron
narancsszín fények égtek hűvösen.
Pár varjú szállt fejem felett kerengve
s el nem repültek volna űzve sem.

Csak álltam szürkén, szürke ég alatt.
- S egyszerre, mint gyors, villanó varázs
egy kicsi szó hullott elém: karácsony,
mint koldus kézbe illatos kalács.

Csodáltam. És a számon hála buggyant,
nem láttam többet kósza varjakat:
olyan szelíd volt, mint a gyermek álma,
s olyan meleg volt, mint a nyári nap.

(Nemes Nagy Ágnes: Karácsony)